Kurzus adatai

Leírás

Facebook, Twitter, Instagram, YouTube, LinkedIn és TikTok. Ezeket a közösségi oldalakat mindannyian ismerik, és amíg a felszínen sokak számára alapvetően a szabadidő eltöltését szolgálják, a háttérben egyre fontosabbá válnak a kommunikációs, társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági szférában. Az algoritmusok által irányított, a felhasználói adatok által fűtött rendszerek alapos ismerete a 2020-as években már nélkülözhetetlen a felsőoktatásban tanulók számára. Kérdés azonban, hogy mennyire vagyunk tisztában a konkrét platformok működését biztosító social media természetével és szabályaival?

Az általunk kínált Social media tárgy egyetemi szinten, kommunikációs, társadalmi, kulturális, gazdasági, jogi és geopolitikai szempontok alapján oktatja a közösségi média ökoszisztémájának működését. Kiindulópontja, miszerint az egyén társas lény, aki mindig is különböző kollektív szerkezeteket, csoportokat hozott létre, és nincs ez másképp az internet korában sem, a jelenben azonban a technológia diszruptív jellegénél fogva ezek a közösségek korábban nem látott mértékben képesek befolyásolni világunkat.

A meghatározás szerint a közösségi oldalak olyan univerzális platformok, ahol az egyének kapcsolatokat, majd közösséget hoztak létre olyan – korábban a tárgyi világban is ismerős, vagy éppen ismeretlen – egyénekkel, akikkel közös érdeklődési körük, munkával összefüggő kapcsolódási pontjuk vagy földrajzi érintettségük van. Közös tulajdonságuk, hogy felhasználói szemszögből nézve a korábban uralkodó, szerkesztő és hivatásos kommunikátor központú paradigmával szemben radikális eltérést tapasztalunk a tartalom-előállítás tekintetében, megfigyelhető, hogy a hangsúly a közzétételről a megosztásra, a passzív jelenléttől a részvétel felé tolódott. A vállalatok szemszögéből vizsgálva a social mediát feltűnik, hogy az algoritmusok, a határokon átívelő hálózatok, a felhasználók figyelmét megszerezni kívánó, és a viselkedésüket manipuláló szempontok játszanak kulcsszerepet.